Barion Pixel
Gladiátor – egy film 2000-ből

Gladiátor – egy film 2000-ből

Gladiátor

Gladiátor 2000-ben bemutatott amerikai film Ridley Scott rendezésében, Russell Crowe és Joaquin Phoenix főszereplésében. 5 Oscar-díjat nyert a 73. Oscar-gála díjkiosztón, beleértve a legjobb film díját is.

A film tartalma

Krisztus után 180-ban Marcus Aurelius császár (Richard Harris) tizenkét éves hadjárata a barbár germán törzsek ellen a végéhez közeledik. Hadvezére, az északi seregek parancsnoka, Maximus Decimus Meridius (Russell Crowe) ezt az utolsó csatát is győzelemre viszi, katapultokkal és tüzes nyilakkal legyőzik az ellent. A császár a kegyeibe fogadja a hadvezért, míg Commodus, a jövendő császár (Joaquin Phoenix) féltékenyen szemléli Maximus és apja jóviszonyát. A császár lánya, Lucilla (Connie Nielsen) ezzel szemben szerelmetes pillantásokkal lepi el a hadvezért, de vágya nem nyer viszonzást, hisz Maximus családja Hispániában vár rá felesége és kisfia személyében.
Marcus Aurelius elmondja Commodusnak, hogy nem őt választja utódjaként, hanem Maximust. Erre a fiú megöli az apát. Ekkor az álnok ifjú hűséget vár a hadvezértől, de azt nem kapja meg, így megöletik Maximus családját, majd őt is megpróbálják kivégezni, de az a pár praetorianus nem elegendő egy hadvezér legyilkolásához. Ugyan karján megsebesül, de ennek ellenére hazavágtat, s eltemeti családját, majd elájul. Egy karavánban tér magához, de újra elájul. Egy hang a fülébe suttogja, ne haljon meg, még nincs itt az ideje. A hang gazdája egy fekete rabszolga, Juba (Djimon Hounsou), aki karján a sebet kukacokkal gyógyítja be. A karaván egy rabszolgapiacra tart, ahol Proximo (Oliver Reed), a gladiátorból lett rabszolgatartó úr veszi meg Maximust és Jubát is. A kondíció felmérésen a harcos típusok piros festéket, a gyengébbek és harcra nem vágyók kéket kapnak a ruhájukra. Maximus kék festést kap, hiszen semmi kedve gladiátort játszani, mikor egyetlen életcélja maradt: megölni Commodust, az új császárt. De hamar kiderül, hogy a volt hadvezért nem kell félteni, hamarosan nevétől zeng minden aréna. Gladiátorként a Hispán nevet kapja, mivel onnan származik. Mikor már csak egyedül engedik ki az arénába, s percek alatt végez összes ellenfelével, Proximo magához hivatja. Elmondja neki, hogy lehet nagy gladiátor helyett hatalmas, emlékezetes gladiátor, akit akár még a császár is meg akar ismerni: hódítsa meg a nép szívét. Ne gyorsan győzzön, hanem azt adja a népnek, amit látni kíván. Ha megfogadja ezt a tanácsot, hamar bekerülnek a fősodorba, vagyis a Colosseumba, Rómába.
Az első mérkőzésben Hannibál barbár seregeit személyesítik meg a karthágói csatában, ellenük pedig Scipio Africanus légiói. Természetesen a római seregnek kéne győznie, de Maximus hadvezéri tapasztalatának hála a rabszolgák nyerik a csatát. A császár is látni akarja magának a Hispánként elhíresült rettegett gladiátort, ezért személyesen vonul be a játéktérre. Ott éri a felismerés, hogy a volt hadvezér, atyja kegyeltje nem halt meg, ahogy mondták neki, de nem tehet mást, mint megkíméli a nép imádatát élvező Maximust. Mártírt nem csinálhat belőle, mert a nép lázadását érné csak el vele. Lucilla azonnal cselekszik, kapcsolatba lép Gaius szenátorral, és egyben Maximust is meglátogatja. Céljük megdönteni Commodus zsarnoki uralmát, s a hatalmat a szenátusnak, ergo a népnek adni. Csakhogy a gaz Commodus értesül a tervről, és csapdát állít mind Lucillának, mind Maximusnak. Lucillát halálosan megfenyegeti, Lucius nevű kisfiával tartja sakkban, s Maximus szabadulásának estéjén csapdába kergetik a hadvezért. A végső leszámolás a császár és a gladiátor között a Colosseum homokján zajlik le, persze a császár nem híve a tiszta játéknak: mielőtt színre lépnének, megsebzi egy lágy részen a volt hadvezért, majd elfedi a sebet a szokásos páncéllal. S csak ezután veszi kezdetét a vérre menő küzdelem. Hiába van már látomása Maximusnak feleségéről és kisfiáról az elysium-i mezőkön, vagyis saját birtokán, a császár így sem képes végzetes csapást mérni rá. A félholt hadvezér szinte félkézzel intézi el Commodust, nyakába mélyesztve a pengét. Ezután végre valahára megpihenhet, s várja családja odaát.

Ha elolvastad, ha megnézted, akkor oldd meg a lenti kvízt, hogy le tudd mérni a memóriád állapotát!

Jurassic park

Jurassic park

A Jurassic Park

1993-as tudományos-fantasztikus film Steven Spielberg rendezésében, Michael Crichton Őslénypark című regénye alapján.

Michael Crichton regénye alapján Steven Spielberg rendezett mérföldkőnek számító filmet. A történet egy őslényparkról szól Kubától nem messze, a Nublar szigeten. Dinoszauruszokat hoznak létre, melynek alapja: évmilliókkal ezelőtt is léteztek szúnyogok, és mint most, akkor is élőlények vérével táplálkoztak. Dinoszauruszok vérét szívták, majd előfordult, hogy rászálltak egy gyantával borított faágra, és beleragadtak, majd ez idővel megkeményedett és borostyánná vált. A megkövült borostyánt a Jurassic Park kutatói megtalálták, kivonták a rovarból a vért. Ez viszont nem volt elég, mert túl régi és nagyon hézagos DNS-lánc volt, ezért kétéltű, vagyis béka DNS-sel pótolták ki.

A park tulajdonosa John Hammond (Richard Attenborough) meghívja egy hétvégi piknikre Dr. Alan Grant-et (Sam Neill), és Dr. Ellie Settlert (Laura Dern), valamint Dr. Ian Malcolmot (Jeff Goldblum), hogy ellenjegyezzék a helyet, és végre megnyithasson a nagyközönség előtt. Grant őskövületeket ás ki, és a megkövült csontokból rekonstruálja, milyen korban és milyen környezben élhetett a dínó. Ellie viszont paleobotanikus, mely szervesen kapcsolódik a témához. Ezzel szemben Malcolm káoszelmélet-szakértő, ő mondja azt, hogy ami elromolhat, az el is fog romlani. A társasághoz csatlakozik még Hammond két unokája, Lex és Timmy. Két automatizált dzsippel indulnak el a túrázók, az autók egy sínrendszeren gurulnak előre meghatározott irányba, de sofőr nélkül. A túra unalmas, egy állat sem mutatja meg magát, viszont egy beteg triceratops miatt kiszállnak az autóból és megnézik, mit segíthetnek. Kiderül, hogy az állat valami rosszat ehetett. Ellie ott akar maradni tovább vizsgálódni, a többiek viszont kénytelenek tovább haladni a kocsikkal, mert közeleg egy vihar, ami veszélyessé teheti a szabadban való tartózkodást.

Eközben egy Dennis Nedry nevű számítógépzseni kiiktat pár alrendszert, hogy észrevétlenül el tudjon lopni néhány dinoszaurusz-embriót a labor hűtőkamrájából, és jó pénzért eladja azt. A terve az, hogy a vihar előtt még odaér a dokkhoz, ahonnan az utolsó hajó fut majd ki. A rendszer megbolygatásával viszont elmegy az áram a kerítésekből, ezzel pedig beláthatatlan katasztrófát okoz. Nedry a parkon át hajt kocsijával már az erős esőben, mikor megcsúszik az úton, és árokba fordul. Míg próbál kievickélni a bajból, pár kedvesnek tűnő dinoszaurusz lepi meg, majd pedig mérget lövellve a szemébe, elkábítja és meg is eszi.

Ezalatt a túraprogramot módosították és visszafelé tart a két dzsip Lex, Tim, Grant, Malcolm és egy Gennaro nevű ügyvéggel együtt. De az egyik pillanatban leállnak a kocsik. És valami közeledik. A hatalmas Tyrannosaurus Rex feltépi a kerítést és pont a két kocsi között lépdel ki az útra. Gennaro, az ügyvéd bepánikol és elmenekül, otthagyva a két gyereket az egyik kocsiban. Lex és Tim életveszélybe kerülnek, a dínó próbálja megenni őket, mikor Dr. Grant a másik kocsiból kiszállva egy jelzőfénnyel eltereli a Rexet a gyerekektől. Malcolm is próbál hasonló sikereket elérni egy másik jelzőfénnyel, de megsérül a lábán.

Lex, Tim és Grant menekül a Rex elől, szerencsésen lejutnak egy fán keresztül a park egy alacsonyabban fekvő területére. Kiderül, hogy az egész park áram nélkül maradt. Ellie Settler egy vadász segítségével kimennek a Rex területéhez, ahol megtalálják a sérült Malcolmot, és a kettészakított Gennarot. Mikor visszatérnek a főépületbe, Hammond elmagyarázza, hol lehet újra áram alá helyezni a parkot. Ez a feladat Dr. Settlerre és a vadászra vár. Együtt indulnak neki a veszélyes küldetésnek, mert közben kiderül, hogy a legvérszomjasabb dinoszauruszok, a Velociraptorok is kiszöktek a ketreceikből. Egy erdőn keresztül kell átmenniük, mikor a vadász szól Ellie-nek, hogy fusson, ahogy csak bír. A nő eléri az épületet, de a vadászt a ravasz és okos raptorok tőrbe csalják és felfalják. Settler megtalálja az áramszekrényt, rengeteg gombbal ellátva. Mindegyik gomb az egyes területek áramellátásáért felel. De hogy újra lehessen indítani a rendszert, egy lapos, szürke fogantyúval fel kell pumpálni a szerkezetet. Mikor ez sikerül, Ellie sorban kapcsolja vissza a gombokat.

Eközben Lex, Tim és Grant éppen a magasfeszültségű kerítésen másznak át, s mikor már csak Timmy van a magas kerítésen, megszólalnak a szirénák, vagyis hamarosan áram alá kerül az egész. Egyébkét 10.000 Volt kering a drótokban, ezért Timnek le kell ugrania. Épp akkor készül elengedni a drótokat, mikor bekapcsol az áramellátás. Tim lezuhan, haja égnek áll, és eszméletlen. Dr. Grant-nek sikerül visszahoznia az életbe a kisfiút, majd továbbmennek a főépület felé.

Miután visszakapcsolta az áramot, Dr. Settler vissza akar térni Hammondhoz és a már ott lévő Dr. Malcolmhoz. A raptorok viszont meglepik és menekülnie kell. Grant és a gyerekek elérik a látogatóközpontot. Lex és Tim farkaséhesek, Grant viszont megpróbálja megkeresni a többieket. Ekkor fut bele Ellie-be, aki a raptorok elől bemenekül a központi épületbe. Közben Lex és Tim furcsa árnyékokra lesznek figyelmesek a falon: a raptorok közelednek, ezért elmenekülnek a konyhába, ahol is sikerül túljárniuk a raptorok eszén, és Dr. Grant és Dr. Settler is megjelennek, s immár négyen szaladnak a dögök elől. De hiába, kelepcébe kerülnek, a raptorok körbeveszik őket. Az egyik ragadozó épp ugrani akar, mikor egy hatalmas állkapocs elkapja és szétcincálja. Épp időben robbant be a képbe a T-Rex, aki csak a mozgást érzékelte, vagyis a raptorokat. Itt az idő a tudósok és a gyerekek számára, hogy meglógjanak a csata helyszínéről. Kirontanak az épület ajtaján, ahol a dzsipekkel Dr. Malcolm és John Hammond várják őket. Kocsival elszáguldanak a helikopter leszállóhelyig, s elhagyják a szigetet. Közben Dr. Grant így szól Hammondhoz: Alapos mérlegelés után azt kell mondanom önnek, Mr. Hammond, hogy nem támogatom a tervét.

Ha elolvastad, ha megnézted, akkor oldd meg a lenti kvízt, hogy le tudd mérni a memóriád állapotát!

Forrest Gump – amerikai legenda

Forrest Gump – amerikai legenda

A Forrest Gump Winston Groom 1986-ban kiadott regényének Robert Zemeckis által rendezett 1994-es amerikai filmváltozata. A könyv alcíme: „Avagy egy együgyű fickó feljegyzései”. A film világszerte óriási bevételt szerzett a mozipénztárakban.
Forrest Gump (Tom Hanks) egy táskával az ölében ül egy padon, várja a buszt. A kistáskából elővesz egy láthatóan ajándéknak szánt bonbonos dobozt, majd megkínálja a mellette ülő hölgyet. Aztán a cipőjéről kezd mesélni, mert a hölgynek láthatóan nagyon kényelmes és szép cipője van, mire a nő megjegyzi, hogy fáj benne a lába. Majd Forrest (folyton mamája jut eszébe, hogy milyen helyzetekben mit is mondott), becsukja a szemét és visszaemlékszik egész életére.
Először az orvosra, aki egy járógépet szerelt fel még kisfiú korában, mivel főhősünk gerince olyan görbe, mint a kérdőjel, de ettől egy pillanat alatt kiegyenesedik majd. Természetesen mamájával (Sally Field) bárhova is mennek, mindig óvatosan és lassan kell haladniuk az egész lábát befedő járógép miatt. Forrest és mamája Alabama megyében, annak is Mobile nevű városkájában élnek. A mama saját házukat amolyan fogadóvá változtatta, és folyton jönnek-mennek a különböző népek. Így lehetséges, hogy egy kedves fiatalember, aki folyton gitározgatott, meghívta Forrestet a szobájába, mutassa meg, milyen fantasztikusan tud táncolni a lábgépével a zenére. Ez a fiatalember Elvis Presley volt, akit kicsivel később Forrest és mamája a városban sétálva egy kirakatban láttak viszont, ahol egy kiállított tévékészülékben “A király” pont ugyanúgy rázta a lábait, mint a kis Gump a vendégszobában.
Eljött az ideje, hogy Forrest iskolába járjon, ezért a mama minden utat kijárt, hogy egyszem csemetéje is ugyanazt az oktatást megkapja, mint a többi normális gyerek, még akkor is, ha kicsi fia értelmi színvonala egy bizonyos határ alatt van. Forrest tehát az iskolabusszal mehetett a suliba, de nem fogadták kitörő örömmel. Csak egy kislány, Jenny engedte meg neki, hogy mellé üljön. Onnantól kezdve Jenny és Forrest olyanok voltak, mint a borsó meg a héja. Az általános iskolai évek nem tetszettek Forrestnek, csak Jenny volt a barátja, akivel együtt másztak fára, együtt tanultak odakinn a mezőn, és úgy tűnt, ez azért van, mert Jenny nem nagyon akart haza menni. Ennek oka valószínűleg az apja lehetett, de ez Forrestnek nem volt teljesen világos.
Egy alkalommal Jenny és Forrest egy földúton sétáltak, mikor kerékpáros iskolatársaik kezdték el kövekkel dobálni szegény Gumpot. Jenny bíztatására (Fuss, Forrest, fuss!) elkezdett szaladni, már amennyire a járógépe engedte, a többi lurkó kerékpárral a nyomában. Annyira felgyorsított, hogy a gép leszakadt, leesett a lábáról, és ezentúl mindenhová futva ment. Pár évvel később, végzős gimnazista korukban ugyanez az eset megtörtént, csak immár autóval üldözték őt, és véletlen-e vagy sem, de épp egy amerikai fociedzésre szaladt be, végigfutva a pályán, mindenkit lehagyva. Így eshetett meg, hogy bekerült a főiskolára is, ahol más dolga nem volt, mint szaladni a pályán. Közben Jennyvel való viszonya sem alakult úgy, ahogy elképzelte, mivel Jenny más fiúkkal is randevúzgatott. Egy ilyen alkalommal ellátta egy tiszteletlenül viselkedő srác baját is. A legfontosabb esemény azonban főiskolai tanulmányai során magával az Egyesült Államok elnökével, John F. Kennedy-vel való találkozása volt, mivel az amerikai fociválogatottat meghívták az ovális irodába. Míg várakozott, rengeteg Dr. Pepper márkájú üdítőt elfogyasztott, s mikor végre Forrestre került a sor, hogy kezet rázhasson Kennedy-vel, ő csak annyit tudott mondani: “Nagyon kell pisilni.” Az elnök mosolyogva kért meg valakit, kísérjék ki a mosdóba.
Amint megszerezte diplomáját, egy katona röplapot adott neki, hogy a hazának szüksége van rá, ezért hát beállt “kopasznak”. Újra az általános iskolai buszos helyzet állt elő, senki nem engedte meg, hogy leüljön, csak egy fekete srác, akit csak BB-nek (Mykelti Williamson) hívtak. A szülei példájából adódóan ő is úgy képzeli el, hogy leszerelés után a rákászatból fog élni. Azt persze egyikük sem tudják, mit jelent az, hogy Vietnámba viszik őket, de BB egyfolytában a rákokról hadovált, hogy milyen formában tudja elkészíteni, miközben Gump minden feladatot szó szerint vett, ezzel kivívta a kiképző őrmester tiszteletét, sőt, szerinte egyszer még tábornok is válhat belőle!
Vietnámban ismerték meg Dan hadnagyot (Gary Sinise), akinek minden felmenője meghalt már egy-egy háborúban, így a hadnagynak is legfőbb dicsőségére vált volna egy nagy ütközetben hősiesen elhalálozni. De ez nem jött össze neki, mert míg BB-t nem, addig Dan hadnagyot Forrest képes volt életben tartani, még úgy is, hogy a tisztnek mindkét lába odaveszett egy bombázás során. BB viszont halála előtt nem sokkal megkérte Forrestet, legyen a társa egy rákászhajón. De mivel BB meghalt, Forrest a háború után egyedül kezdett rákászásba. De előbb még találkozott az időközben új amerikai elnökkel, Lyndon B. Johnsonnal is, aki megkérdezte tőle, hol sérült meg. Mire ő a farpofáját említette, sőt, meg is mutatta élő egyenes tévéadásban az elnöknek, mindenki nagy megrökönyödésére.
Míg a gyengélkedőn volt, elkezdett ping-pongozni is, és olyannyira jól csinálta, hogy valóságos őstehetségnek bizonyult, még a verhetetlen kínaiakat is legyőzte az amerikai asztalitenisz-válogatott tagjaként. Meg is hívták egy tévéműsorba, ahol nem kisebb személyiség mellett ülhetett, mint John Lennon. Nem sokára összefutott Dan hadnaggyal, akivel csaptak egy görbe estét egyik szilveszterkor, majd nem sokkal később ismét meghívták a Fehér Házba, ezúttal az asztalitenisz-válogatott tagjaként, és immár Nixon volt az elnök, aki kitüntette őt is. Míg Washingtonban táborozott a válogatott, egy nagyon elegáns szállodában helyezték el őket, és az egyik éjjel Forrest telefonált a recepcióra, hogy a szemközti épületben elmehetett az áram, mert nagyon villognak a zseblámpáikkal, és nem tud tőlük aludni. Így lett közvetve köze Gumpnak a Watergate-botrányhoz.
Ezután Gump hazament édesanyjához, ahol a mama azzal fogadta, hogy járt náluk egy ember, aki azt mondta, kap 25.000 dollárt, ha Forrest egy bizonyos márkájú ping-pong ütőt használ csak. Így lett pénze főhősünknek arra, hogy megvegye élete első rákászhajóját. De mint kiderült, nem is olyan könnyű a rákhalászat, az első alkalommal csupán 5 szem rákocskát fogott. Majd hirtelen megjelent tolókocsijában Dan hadnagy, aki egyszer régen megígérte Gumpnak, hogy az ő elsőtisztje lesz. Egy hatalmas vihar alkalmával az élelmes duó odakinn próbált életben maradni a háborgó tengeren, míg a parton hatalmas pusztítást végzett ugyanez az időjárás. Az eredménye az lett, hogy csak Forrest hajója maradt épen, s ezután milliomosokká váltak, annyi rákot fogtak Dan hadnaggyal, hiszen nem volt vetélytársuk.
Forrest egy nap telefonhívást kap, hogy beteg a mamája. Azonnal hazarohan, ahol kiderül, édesanyjának rákja van. Sajnos hamar, egy keddi napon hunyt el.
Nem sokkal ezután a város felajánlott Forrestnek egy pompás állást, egy fűnyírógéppel vághatta a focipálya gyepét. S mivel a rákászatból milliomos lett, Gump ingyen vállalta el a munkát, és különben is, imádott a gépen ülni és vezetni. S mivel annak idején BB keltette fel Forrest érdeklődését a rákhalászat iránt, s akkoriban testvériesen akartak megosztozni, hősünk elküldte BB családjának a részét, aki így milliomos lett úgy szintén. Ezután megjelent Jenny, hogy egy kis időt együtt töltsenek, majd amilyen hamar jött, olyan hamar el is ment. Gump másnap elindult futni egy kicsit, ahogy a kedve tartotta. A kis futásból országos szenzáció lett, különböző tévécsatornák követték nyomon az egyre nagyobb szakállú Gump futását. Egyesek valamiféle nemes célt láttak bele a dologba, sőt egyszercsak követői, kísérői is lettek, akik vele együtt futották a hosszú mérföldeket. Majd egyszer csak megállt és kijelentette, elfáradt. A buszmegállóban aztán megmutatta hallgatóságának, egy idős hölgynek a levelet, amit Jennytől kapott. Kiderült, hogy nem is kellett volna a megállóban üldögélnie, mert a lakás nem messze található, igazította el Forrestet az idős hölgy. Megérkezve Jenny nagy meglepetéssel fogadja Forrestet: egy kisfiúval, aki a közös gyermekük, s szintén Forrestnek hívják. Ezentúl Jenny és a két Forrest összeköltöznek, és egészen Jenny korai haláláig együtt is élnek. Utána csak Forrest és kisfia maradnak…
Ha elolvastad, ha megnézted, akkor oldd meg a lenti kvízt, hogy le tudd mérni a memóriád állapotát!

A szikla

A szikla

A szikla

A szikla egy 1996-os amerikai akciófilm, amit Michael Bay rendezett. A főszerepben Sir Sean Connery, Nicolas Cage és Ed Harris látható, mint John Patrick Mason, Dr. Stanley Goodspeed és Francis Hummel. A film 75 millió dolláros költségvetéssel készült.

Alcatraz, másnéven A szikla, a hirhedt börtön mára turistalátványossággá vált. Ezt a kis szigetet látogatja meg Francis Hummel, a Tengerészgyalogság dandártábornoka (Ed Harris) embereivel, és túszul ejt 81 civil személyt, majd elhelyez 15 mérgesgázzal ellátott rakétát a létesítmény különböző pontjain. 100 millió dollárt követel váltságdíj gyanánt, melynek oka, hogy a parancsnoksága alatt annak idején elesett 83 katona családjának, akik még kitüntetést sem vehettek át, fejenként 1 millió dollárt adományozzon. A maradékot saját belátása szerint használja fel. 40 óra türelmi időt ad a hivatalos szerveknek, beleértve Womack FBI-igazgatónak (John Spencer) is, aki nem szívesen egyezik bele John Patrick Mason (Sean Connery) ideiglenes szabadon bocsájtásának. Ő ugyanis az egyetlen élő ember, aki annak idején, 1963-ban megszökött Alcatrazból, és emiatt ismeri a csatornarendszert és a többi föld alatti járatok halmazát. Anderson parancsnok (Michael Biehn) vegyifegyver-szakértőt is akar a csapatba, így kénytelen csatlakozni Stanley Goodspeed (Nicolas Cage), akinek viszont nincs harctéri tapasztalata, viszont imádja a munkáját és a Beatles-t.

A kommandó Mason vezetésével behatol a komplexumba, de Hummel emberei több ponton is mozgásérzékelőket rejtettek el, ez buktatja le Anderson csapatát. A zuhanyzóban csapdába kerülnek, és Hummel emberei mindenkit lelőnek, csak Mason és Goodspeed marad életben a csatornában. Mason csak azért marad segíteni legyőzni Hummelt és az embereit, hogy megmentse San Franciscoban élő lányát, Jade-t (Claire Forlani). Felkerekednek hát, hogy sorban hatástalanítsák a rakétákat. Persze közben folyton társaságuk akad, akik meg akarják ölni őket. De Mason gyakorlata emberek likvidálásában nagy hasznukra van, hisz nem hiába Öfelsége, a királynő, vagyis az Egyesült Királyság ügynöke volt 30 évvel ezelőttig. Végül mégis elkapják őket és zárkákba kerülnek. S mialatt ők a rács mögött hűsölnek, lejár a 40 órás határidő, de Hummel nem képes emberek millióit megölni San Franciscoban, ezért az első rakétát a tengerbe irányítja, így az nem okoz károkat. Emiatt katonái fellázadnak és megölik őt és egyetlen hű csatlósát, az őrnagyot. Miközben a zsoldosokká avanzsálódott tengerészek a rakéták kilövésén ügyködnek, Masonnek sikerül egy régi trükkel kiszabadítania magát és Goodspeedet a zárkákból.

Elkezdődik a versenyfutás az utolsó működőképes rakéták után. Az utolsó pillanatban sikerül is megakadályozni a rakéták kilövését, de az egyik ideggáz kiszabadul és terjedni kezd Goodspeed közvetlen közelében. Az egyetlen módszer a túlélésre egy hatalmas injekció beszúrása a mellkasba, pontosabban a szívbe. Az ellenszer csak ekkor hatásos. Goodspeednek tehát nincs más választása, de végül beadja magának a szérumot, mellyel megmenekül. Mason és ő elsétálnak a naplementében.

Ha elolvastad, ha megnézted, akkor oldd meg a lenti kvízt, hogy le tudd mérni a memóriád állapotát!

Aludj csak, én álmodom

Aludj csak, én álmodom

Az Aludj csak, én álmodom (eredeti cím: While You Were Sleeping) egy 1995-ben bemutatott amerikai romantikus vígjáték. A filmet Jon Turteltaub rendezte, a főszerepben Sandra Bullock, Bill Pullman és Peter Gallagher látható.

A történet karácsony és szilveszter idején, Chicagoban zajlik, ahol is Lucy (Sandra Bullock) egyedül él macskájával, és a Közlekedési Vállalat munkatársa, a metró jegyértékesítője egy pici üvegkalitkában. Mivel nincs senkije, főnöke minden ünnepre őt osztja be. Lucyról tudni kell, hogy reménytelenül bele van habarodva az egyik állandó ügyfelébe, egy utasba, aki magas, jóképű és barna hajú, de akivel még egy szót sem váltott soha. Egy laza napon, mikor szinte nincs is utas, megjelenik hőn áhított lovagja, akit a peronról két bűnöző lelök a sinek közé. Lucy, utánaugrik és megmenti a férfit az éppen érkező szerelvény útjából.
A kórházban nem akarják beengedni a férfihoz, s Lucy suttogva a képzeletbeli esküvőjéről sopánkodik, amit meghall egy nővérke, így bejuthat, most már mint feltételezett menyasszony.
Hamarosan megérkezik a kómába esett férfi családja is (jó nagy család: apa, anya, hugica, keresztszülők), s Lucy-t rögtön befogadják, nemcsak azért, mert megmentette Petert, a fiukat, hanem mert fogalmuk sincsen a srác nőügyeiről, ezért nem gyanús nekik egy ismeretlen lány felbukkanása, aki különben is nagyon tisztelettudó és visszahúzódó.
Lucy egyre inkább saját családjának kezdi érezni a társaságot, hiszen még karácsonyra is meghívják magukhoz, s itt találkozik Peter öccsével, Jackkel (Bill Pullman), aki szinte első látásra belehabarodik a lányba.De mivel úgy tudja mindenki, hogy  bátyja menyasszonya, így nem tesz semmit. Viszont olyan közös kalandokba keverednek, melyek során egyre jobban megkedvelik egymást. Egy hatalmas sétát tesznek hazafelé, ami  már Lucy-t is elbizonytalanítja, kibe is szerelmes valójában. Mire Peter szilveszter éjjelén felébred a kómából, a lány tudat alatt már Jackbe szerelmes. A képet árnyalja még Peter előző kapcsolata, Ashley, akitől nem volt módjában még szakítania a kómába esés óta.
Peter, bár mindenkire emlékszik, csak Lucyra nem (és szelektív amnéziának nevezik az állapotát), keresztapja unszolására megkéri a lány kezét, s hamarosan az oltárnál találják magukat.
Lucy kétségbe van esve, mert kezdettől fogva csak jót akart, nem szerette volna átverni a családot, viszont képtelen volt elengedni őket, mert megszerette őket, s nagyon rég nem adatott meg neki, hogy családi körben ünnepelhessen. Ezekkel a szavakkal kezdi mondandóját, félbeszakítva az atyát, aki épp a szertartás szövegét mondaná. Lucy az oltár előtt bevallja, szerelmes a fiúba. A család örömmel nyugtázza, majd a lány egyértelműsíti, hogy nem Peter az, akit szeret, hanem a közben megismert Jack az, aki egyébként tanúként áll az oltárnál. Végszóra beállít Ashley, Peter előző menyasszonya is, és annak férje is, mind tiltakoznak az esküvő ellen. Hatalmas káoszba torkollva lesz félbehagyva az esküvő, Lucy elkeseredetten vonul el.

Másnap már munkahelyén megjelenik Jack egy jeggyűrűvel, mögötte az egész, már mosolygós família, s így kéri meg Lucy kezét, aki boldogan igent mond, ha Jack kifizeti a metrójegy árát. A pár végül Firenzébe, Lucy álomvárosába utazik nászútra, és boldogan élnek, míg meg nem…

 

Ha elolvastad, ha megnézted, akkor oldd meg a lenti kvízt, hogy le tudd mérni a memóriád állapotát!

 

A szerelem hálójában – amerikai romantikus film

A szerelem hálójában – amerikai romantikus film

Kathleen (Meg Ryan) és Joe (Tom Hanks) New Yorkban élnek, ráadásul egymással chat-elgetnek naponta többször. A való életben eleinte nem ismerik egymást, mivel semmi konkrétumot nem adnak meg, úgy mint név, munka, lakcím. Viszont az üres kis semmiségekről, mint kihegyezett ceruzacsokrok, nagy elánnal el tudnak beszélgetni az interneten. Kathleennek egy helyes kis könyveskuckója van, melynek neve Sarki könyvesbolt, ahol mesedélutánokat és felolvasóesteket tartanak, egy otthonos kis lak, ahol eljátszhatnak a gyerekek, amíg a szüleik böngészgetnek az értékes könyvritkaságok között. Egyik alkalommal Joe is ellátogat egy ilyen felolvasásra a rokongyerkőcökkel. Az első találkozás az internetes ismerősök között nagyon kellemesre sikeredett. Csakhogy kiderül, hogy Joe nem más, mint a hírhedt Fox könyváruház résztulajdonosa, és puszta megjelésükkel csődbe viszik a kicsi és független könyvesboltokat. Így Kathleen üzlete is veszélybe kerül. Egy partin újra összefutnak, ki-ki a saját párjával érkezik, majd kiderül az, amit eddig Kathleen Kelly nem tudott, hogy Joe a Fox-birodalom egyik főnöke, és ebből szép kis civakodás alakul ki, még a felszolgált kaviáron is összevesznek. A helyzetet párjaik mentik meg, akik szívélyessé teszik az amúgy feszült hangulatot.

Elérkezik a karácsony, és a forgalom csökken, ezért Kathleen rejtélyes chat-partnere segítségét kéri. Joe pedig egy Keresztapa-idézettel segít: “Vegye fel a kesztyűt!”, vagyis harcoljon mindhalálig. Ebből következnek a Kathleen üzletét megmenteni szándékozó tüntetések a Fox áruház bejárata előtt, tévés riport a kis könyvesboltról…stb. Közben a nagyvárosban folyton egymásba botló ellenségek próbálnak láthatatlanná válni a másik előtt. Joe az interneten rászánja magát, hogy találkozót kérjen rejtélyes chat-partnerétől, és végül kitűzik a helyet és az időpontot. Kathleen egy könyv és egy szál vörös rózsa társaságában fogja várni Joe-t egy teázóban. Joe-t egyik barátja és munkatársa kíséri el, aki bekukkant az ablakon, és felfedezi, hogy Joe levelőpartnere nem más, mint esküdt ellensége, Kathleen Kelly. Ezért Joe látszólag hazamegy, de kicsit később mégis megjelenik, de mint ellenség, azaz Joe Fox. A két fél egymás torkának esik, mely csípős megjegyzésekben és élcelődésekben nyilvánul meg. Végül Kathleen a szópárbajban padlóra küldi Joe Foxot, aki teljesen összezuhanva hagyja ott a keserű nőt.
Hiába minden, Kathleen bezárja a boltját, melyet még édesanyja nyitott 42 évvel ezelőtt. S ha ennyi nem lenne elég, még újságíró barátjával is szakít, mert rájönnek, hogy valójában sosem szerették egymást. Ezzel egy időben Joe Fox egy liftben ragad párjával és még 1-2 emberrel. Mindenki elárulja, mi mindent tennének, ha kijutnának a liftből, egyikük feleségül venné élete szerelmét, másikuk újra szóbaállna az anyjával, Joe barátnője pedig csak egy Tic Tac után kesereg. Ez a kicsinyesség ráébreszti a férfit, hogy semmi közös nincs benne és eddigi élettársában.
Joe és Brinkley, a kutyája elköltözik saját hajójára, és onnan eszeli ki a tervet, amely már egy ideje nem hagyta nyugodni: meghódítani Kathleen Kelly szívét. Mert hiába ellenségek az életben, az interneten megismert személyért érdemes változni és küzdeni. S szép lassan az ellenségekből barátokká válnak, viszont Kathleen még mindig nem tudja, hogy Joe megegyezik levelezőtársával. A végső csavarra a Riverside Parkban kerül sor, ahol is a nő reménykedik valamiben. Kisvártatva kutyaugatás hangzik fel, és megjelenik Joe Brinkley-vel. És Kathleen kívánsága teljesül, mert titkon azért epekedett, hogy chat-partnere Joe Fox legyen.
A pusztító – amerikai akciófilm

A pusztító – amerikai akciófilm

Los Angelesben járunk 1996-ban, ahol az elvetemült gonosztevő, Simon Phoenix (Wesley Snipes) elrabolt egy buszt harminc utassal és fogva tartja őket. Az egyetlen, aki kiszabadíthatja őket és megállíthatja Phoenix-et, az John Spartan (Sylvester Stallone). Csakhogy a nagy csihi-puhiban felrobban az épület és az összes túsz meghal. Ezért mind Phoenix, mind Spartan hűvösre kerül, szó szerint, ugyanis egy ultramodern fagyasztátos technikájű fegyintézetben, hivatalos nevén jégbörtönben kell letölteniük büntetésüket.
2032-ben Simon Phoenix-et rehabilitációra küldik, ahol is kitalálja a jelszót (Maci Laci), és kiszabadul, menekülése közben pedig megöl jónéhány embert. Spartant azért olvasztják ki, hogy elkapja ezt az ódivatú bűnözőt, hiszen csak ő képes rá. Így ideiglenesen ő is San Angeles rendőri állományába tartozik. Új partnere Lenina Huxley (Sandra Bullock), aki elmagyarázza neki, hogy egy földrengés után San Diego és Los Angeles egyesült, és így született meg az új város.
Míg Phoenix mindennek a működését ismeri, kiismeri magát a városban, addig Spartan kötögetni tanult meg a fridzsiderben.
A város megmentője és szellemi vezetője, Dr. Raymond Cocteau ébresztette fel Phoenix-et, mert azt gondolta, ez a régimódi gazfickó majd elintézi a modernkori alvilág fejét, Edgar Friendly-t, aki valójában egy csapatnyi éhező koldusnak a vezetője a csatornákban, akik nem akartak behódolni a Cocteau-rendszernek, így az állam ellenségévé váltak. Phoenix terve, hogy régi barátait mind kiolvassza és együtt uralkodjanak a XXI. század elpuhult társadalmán. Első lépésként fegyvert szerez a városi múzeumból, majd megöli Dr. Cocteau-t.
Spartan és Lenina Huxley a jégbörtönben találnak rá Phoenix már felébresztett bandájára, akiket Huxley rendesen lekungfuzott, mert imádja a Jackie Chan-filmeket. Viszont a főgonoszt csak Spartan kaphatja el, amit végül meg is tesz: lefagasztja majd fagyott állapotban letöri a fejét a nyakáról. Mivel Cocteau, a rendszer alapítója is halott, Spartan és Huxley hősökké váltak, Edgar Friendly is feljöhet végre a csatornákból, új rend alakulhat, de ez már a jövő zenéje.

Vígjátékok – Időtlen időkig

Vígjátékok – Időtlen időkig

Az Idétlen időkig (eredetileg angolul Groundhog Day, am. „mormotanap”) 1993-ban bemutatott amerikai fantasztikus-romantikus film Bill Murray és Andie MacDowell főszereplésével.

Phil Connors (Bill Murray) egy Pittsburgh-i tévécsatorna időjósa, akinek évente február másodikán az a feladata, hogy elutazzon Punxsutawney-ba, egy kisvárosba a Mormota-napra. Vele tart operatőre, Larry (Chris Elliott) és egy újonc meteorológus-palánta, Rita (Andie MacDowell) is. Hatalmas tömeg verődik össze a város főterén, a Gobblers Parkban, ahol is a polgármester és segítői megkérdezik a mormotától, Punxsutawney Phil-től, látja-e az árnyékát? Mivel látta (akárcsak a medvék esetében), hosszabb lesz a tél. Persze az időjós Phil a háta közepére se kívánja az egész felhajtást, utálja a mormotát, a kisvárost, a lakóit, a szállót, ahol laknia kell, ezért azonnal indulni akar. Csakhogy egy hóvihar meggátolja a hazautat, ezért még egy éjszakát ott kell töltenie a triónak.
Másnap reggel ugyanúgy reggel 6 órakor ébreszti az óra, ugyanúgy az “I Got You Babe” c. Cher-nóta szól, és ugyanazokat a poénokat hallja vissza a rádióban, mint előző reggel. Még az ablakon kinézve is ugyanaz minden, tiszta deja vu! Ugyanúgy találkozik a parkba menet az öreg koldussal, akinek most sem tud adni aprót, összefut régi osztálytársával, “Nudlifejű” Neddel (Stephen Tobolowsky), és ismét riportot kell adnia a Mormota-napról.
Philt ez eleinte teljesen kiborítja, nap nap után ugyanazt a napot éli át, és semmit sem tehet ellene. Ezért aztán feladja a harcot és elkezdi megismerni a kisvárost, elsősorban a lakóit. Összeismerkedik két részeges tirpákkal, akik jóhiszeműek, majd hármasban részegen autós üldözésbe keverednek a helyi rendőrökkel. Egyre többet eszik, közben a kávét és cigarettát sem veti meg, ezzel kiváltja Rita aggodalmát. Csakhogy egyre jobban megunja a helyzetet, ezért elhatározza, elrabolja Philt, a mormotát, és végez vele is és saját magával: egy lopott autóval szakadékba hajt. Másnap ugyanúgy ébred, mintha mi sem történt volna. Öngyilkossági szándékát nem feladva különböző módokon akarja kivégezni magát: leugrik egy templom tetejéről, a busz elé ugrik, sőt, egyik alkalommal a bekapcsolt kenyérpirítót is a kádnyi vízbe dobja, miközben benne ül.

Aztán ezt is megunhatja, mert egyszercsak Rita kezdi érdekelni minél jobban. Mindent meg akar tudni a nőről, és ha valamit elront, sebaj, holnap mindent újra kezdhet, a nő úgysem fog emlékezni rá, de ő, Phil szivacsként szívhatja magába az információkat. Ritába való fokozatos belehabarodása miatt elkezd zongorán tanulni, francia költészetet olvasni, jégszobrászkodik is, kitűnő eredménnyel, a helyi autóklub tiszteletbeli tagjává válik, megment egy embert a megfulladástól ebéd közben, az öreg koldusnak adja minden pénzét, majd később megvendégeli ebédre… egyszóval teljesen átváltozik, és végül megszereti eme kisváros lakóit, és ők is Philt. És mikor minden sínre került, a nő szívét is elnyerte, másnap reggel már holnap van, és nem tegnap. Oldd meg a lenti kvízt!

Híres színészek, híres szerepek

Fusd át ezt a listát, bizonyára sok ismerős arcot és szerepeket találsz. Talán sokat láttál is belőlük! Az ezt követő kvízben aztán bizonyíthatsz memóriaképességeidről!
Sean Connery
1. Goldfinger
2. Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag
3. Vadászat a Vörös Októberre

Bud Spencer
1. Piedone, a zsaru
2. Bűnvadászok
3. És megint dühbe jövünk

Claudia Cardinale
1. Volt egyszer egy vadnyugat
2. A rózsaszín párduc
3. 8 és 1/2

Clint Eastwood
1. Kelly hősei
2. Piszkos Harry
3. Nincs bocsánat

Jean-Paul Belmondo
1. A profi
2. Cartouche
3. Félelem a város felett

Audrey Hepburn
1. Római vakáció
2. Álom luxuskivitelben
3. My Fair Lady

Humphrey Bogart
1. Casablanca
2. A máltai sólyom
3. A Sierra Madre kincse

Bruce Willis
1. Die Hard – Drágán add az életed!
2. Az ötödik elem
3. Az utolsó cserkész

Spencer Tracy
1. Aki szelet vet
2. Ítélet Nürnbergben
3. Találd ki, ki jön vacsorára

Walter Matthau
1. A furcsa pár
2. A szomszéd nője mindig zöldebb
3. A kaktusz virága

Sophia Loren
1. Egy asszony meg a lánya
2. Házasság olasz módra
3. A hongkongi grófnő

Kommandó

Kommandó

John Matrix (Arnold Schwarzenegger) ezredesként vonult vissza a katonaságtól, és kislányával, Jenny-vel (Alyssa Milano) él egy faházban messze az emberektől. Egy napon meglátogatja volt parancsnoka, hogy figyelmeztesse, veszély fenyegeti. Miután a tábornok távozik, fegyveresek támadják meg a faházat, elrabolva kislányát, Matrixot pedig arra kényszerítik, hogy Valverde elnökét ölje meg. A repülőút odáig 11 órás, ennyi ideje van az exkommandósnak, hogy megmentse kislányát. A repülőről felszállás közben leszökik, majd rögtön üldözőbe veszi az egyetlen nyomot, egy Sully nevű rohadékot, akit egy bevásárlóközpontban ér utól. Sully elmenekül egy sárga Porsche sportautóval, Matrix pedig egy Cindy (Rae Dawn Chong) nevű nő segítségét kéri, hogy ne veszítsék szem elől. Az autós üldözés végeztével, Sully meghal, Matrix pedig hozzájut a következő nyomhoz, amely egy Cooke nevű gazfickó motelszobája. Miután Cooke-kal is leszámol, Matrixnak repülőgépet kell szereznie, amellyel elrepülhet megmenteni kislányát. Cindy hasznos segítőtársnak bizonyul, ő tudja vezetni a Cessna típusú repülőt. Matrix rendesen felpakolt fegyverekből, a szigetre érve pedig egyedül száll szembe a rengeteg katonával, akik a gengsztereket védik. Miután az összes rosszfiúval elbánt, már csak a főgonosz, régi katonatársa, Bennett marad. Matrix legnagyobb kihívása megölni Bennettet, de végül sikerül neki, s végre együtt távozhatnak kislányával és Cindyvel a szigetről.

 
Die Hard – Drágán add az életed!

Die Hard – Drágán add az életed!

John McClane (Bruce Willis) New York-i zsaru már 11 éve, és épp feleségét és két gyermekét jött meglátogatni az ünnepekre Los Angelesbe. Úticélja a Nakatomi Toronyház, amelyet időközben terroristák szállnak meg, német szavakkal dobálóznak, és túszul ejtik a 30. emeleten ünneplő kb. 30 főnyi társaságot. Mint kiderül, terroristának kiadva magukat csupán tolvajok, akik 640 millió dollárnyi értékpapírt akarnak meglovasítani a vállalat széfjéből. Ehhez viszont a vállalat Los Angeles-i elnökének, Joseph Takaginak a segítségére van szükségük. Mivel az elnök nem tud segíteni nekik, egyszerűen kivégzik. A pinkód nélkül viszont órákba telik átjutniuk a 7 záron. Ezalatt McClane akcióba lendül, és egyesével írtani kezdi a gazfickókat. Elsőnek a bandavezér jobb kezének, Karlnak a testvérét nyírja ki, aki személyes bosszúhadjáratot indit a zsaru ellen. McClane-nek nehezen, de sikerül riadóztatnia a helyi rendőrséget, sőt, még újságírók is megneszelik a történteket. Míg a bandavezér Hans (Alan Rickman) a rendőrökkel tárgyal és mondvacsinált követeléseket ad meg nekik, addig McClane felrobbantja a terroristák nagy részét egy olyan bombával, amit az egyik gazfickótól szerzett.
Ennek következtében megjelenik az FBI, akik áramtalanítják az egész környéket, melynek hatására a széf is kinyílik, és a tolvajok örülhetnek… illetve csak örülhetnének, mert McClane már szinte mindegyiküket átküldte a másvilágra. Eközben az FBI helikopterrel próbálja meg megoldani a helyzetet, de a tetőn való landolás közben Hans, a banda vezetője felrobbantja azt. A helikopter és benne az FBI-osok csúnya halált halnak.
Miután McClane véres haláltusában nagy nehezen legyőzi Karlt, a bosszúszomjas testvért, már csak Hans és egyetlen, utolsó csatlósa marad, akiket meg kell fékeznie. A baj csak az, hogy mindössze 2 golyó maradt a tárban, ráadásnak pedig Hans élő pajzsként használta McClane feleségét. Egy nevetésbe fulladó szópárbaj végén McClane-nek sikerül mindkét gonosztevőt leterítenie, de Hans a végsőkig harcolva próbál megkapaszkodni főhősünk feleségének karjában, miközben kiszédült az épület ablakán. Egy drága Rolex óra tartja már csak a főgonoszt életben, abba tud csak csimpaszkodni McClane felesége karján. Végül mind az óra, mind Hans lezuhan a mélybe, McClane megmentette, akit lehetett, de legfőképp a feleségét, Holly-t (Bonnie Bedelia).

Az utolsó ember

Berlini szálloda. Az öreg portás (Emil Jannings) nehéz bőröndöt cipel be az utcáról. Amikor megpihen, a szállodaigazgató meglátja és följegyzi magának.

Az öreg portás egyenruhában megy haza egy kopottas bérházba; a lakók tisztelik, becsülik. Reggel azonban a szállóba érve a helyén már egy fiatal portást talál. A szállodaigazgató magához rendeli és átad neki egy írást, ebben új helyét az illemhelyen jelöli ki. Egyenruháját leveszik, helyette fehér kabátot adnak rá. Elkeseredve indul új helyére.

A munkanap végén kilopja addigi díszes egyenruháját a szekrényből, ebben megy haza, hiszen ma van a lánya esküvője. A lakodalomban vidáman, tisztelettel köszöntik, az alkohol hatása alatt vizionál, most is portásnak képzeli magát. Reggelre beadja az egyenruhát a csomagmegőrzőbe. Szállodai új beosztását, a munkát a mosdóban álmosan, megtörten viseli. Az ebédet hozó házvezetőnője megtudja és hazasietve gyorsan elmondja az újságot, hogy az öreg elvesztette korábbi beosztását; a pletyka rögtön szárnyra kap. Este a házban kigúnyolják, a lánya is csalódottan fogadja a megtört öregembert. Elmegy otthonról és a csomagmegőrzőből visszaviszi az egyenruhát a szállodába, majd bevánszorog a mosdóba. Az éjjeliőr részvéttel követi

A történet mégis szerencsés véget ér: egy újsághírből megtudjuk, hogy a szálló egyik vendége végrendeletében egy millió márkát hagyott az egykori portásra. Az öreg ember – most már elegáns ruhában – a szálloda éttermében ebédel, leül hozzá barátja, az éjjeliőr is, majd a szálloda előtt várakozó díszes hintóba szállnak és elhajtanak. Ezt a „happy end”-es befejezést azonban az alkotók csak a főszereplő, Emil Jannings (és/vagy a producer) kívánságára csatolták a filmhez.

Friedrich Wilhelm Murnau német filmrendező filmje.

 

Dr. Caligari – Robert Wiene filmje

A film az őrült Dr. Caligariról (Werner Krauss) és hűséges alvajáró szolgájáról, Cesaréről (Conrad Veidt) szól. A párost több, a német hegyekbeli Holstenwall falujában történt gyilkossággal is kapcsolatba hozzák. A film az egyik legkorábbi példája a “történet a történetben” technikának, az eseményeket Francis elbeszélésében mutatja be. A narrátor, Francis és barátja, Alan megtekintik a falu karneválját, ahol észreveszik Dr. Caligarit és az alvajáró Cesarét, akit az orvos látványosságként mutat be. Caligari azzal kérkedik hogy Cesare bármilyen kérdést meg tud válaszolni. Amikor Alan megkérdezi tőle, hogy mennyi van hátra az életéből, Cesare azt mondja, hogy másnap pirkadatkor meg fog halni, és a jóslat valóra is válik.

Francis, barátnőjével Jane-nel elkezd kutatni Caligari és Cesare után, aminek eredményeképp Cesare elrabolja Jane-t. Caligari megparancsolja Cesarének, hogy ölje meg Jane-t, de a hipnózis alatt álló szolga megkönyörül Jane-en, akinek szépsége elbűvöli. Cesare elhurcolja Jane-t, aminek következtében a falu lakossága üldözőbe veszi. Francis kideríti, hogy “Caligari” valójában a helyi őrültek házának az igazgatója, és hogy megszállotja egy középkori történetnek, amelyben egy Dr. Caligari nevű egyén egy alvajárót használt gyilkosságaihoz.

Cesare az üldözésben meghal, és a falubeliek rájönnek, hogy Caligari Cesare bábuhasonmását használta Francis eltérítésére. Miután Caligarit szembesítik asszisztense halálával, teljesen összeomlik, és felfedi mániáját, ami után bezárják saját elmegyógyintézetébe.

A csavaros befejezésből kiderül, hogy Francis visszaemlékezése valójában fantázia. A férfi, akiről azt állítja, hogy Caligari, igazából elmegyógyintézetbeli orvosa, aki Francis lecsillapítását követően kijelenti, hogy meg tudja gyógyítani őt.

Föld – Alekszandr Petrovics Dovzsenko filmje

A film, mely 1930-ban került bemutatásra, a kommunisták és a kulákok harcát ábrázolja az ukrán faluban. A gépesítés korszaka ez, mikor a kézi erőt felváltja a traktor. A történetben egy gyilkos kezétől meghal egy fiatal traktorista, Vaszilij, aki megpróbálja rávenni a falubelieket, hogy csatlakozzanak a kolhozmozgalomhoz. Beszánt egy kulákbirtokot a közösbe, és ezért az életével fizet. A temetésén az egész falu ott van. A ma már mindenestül naivnak, elavultnak tekinthető történet ellenére a film patetikus költőisége, panteista szemlélete, kifejező ereje a filmet halhatatlanná teszi. Természetesen a filmet számos pontot cenzúrázták annak idején, de 1958-ban rehabilitálták.

Türelmetlenség

A négy cselekményszál – a hatalomféltő főpap néppusztítással végződő babilóniai epizódja, ahol is a királyt elárulják a vallási szekták betiltása miatt; Krisztus keresztre feszítése; IX. Károly anyja tanácsát követve francia hugenották lemészárloltatja Szent Bertalan éjszakáján; a modern Amerika nagyvárosi dzsungelében küszködő fiatal pár története, melyben egy fiút ártatlanul vádolnak társa meggyilkolásával, s utolsó pillanatban mentik meg szerettei a kivégzéstől – mesteri montázsban kapcsolódik össze és az izgalmat végsőkig fokozó tetőponttal zárul, így nyomatékosítva a film toleranciára és békére intő mondanivalóját. D.W. Griffith (a rendező) 2 millió dollárt költött a produkcióra, de sajnos még a töredékét sem hozta vissza, köszönhetően a rendkívül hosszú játékidőnek (197 perc). A hatalmas költségvetés okai közt szerepel a babiloni jelenet 3000 statisztája, de a francia jelenet kosztümjei is óriási költséggel jártak.
A Türelmetlenség, mely a maga idejében a legnagyobb szuperprodukció volt és hatalmasat bukott, azóta az egyetemes filmtörténet megkérdőjelezhetetlen klasszikusa lett. 
 

A Patyomkin páncélos film rövid története

Odessza kikötőjében a munkások sztrájkolnak. A hajón matrózok egy csoportja Vakulincsuk (Alekszandr Antonov) vezetésével elhatározza, hogy csatlakoznak a sztrájkhoz. Másnap megtagadják, hogy egyenek a férges húsból készített ebédből. A hajó kapitánya a parancsmegtagadókra ponyvát dobat és lövetni akar rájuk, de a fedélzeten felsorakozott legénység átáll Vakulincsukék oldalára. A kialakult harcban a tiszteket lefegyverzik, a kapitányt lelövik, ám Vakulincsukot is halálos lövés éri. Holttestét partra szállítják és a mólón felravatalozzák, a város népe gyászolja. A kikötői lépcsőn gyülekező tömeg ellen katonaságot vezényelnek, esztelen mészárlás kezdődik. Válaszul a hajó ágyúi lövéseket adnak le a városi palotára. A flotta hajói felsorakoznak a lázadó hajó elfogására, ám azok matrózai is szolidárisak a Patyomkinnal, amely így győztesen kifuthat a tengerre, miközben felhúzzák rá a vörös lobogót. A filmet Szergej Mihajlovics Eisenstein rendezte.

Aranyláz Charlie Chaplin mesteri filmje

 Az óriási sikert aratott film a XIX. századi Alaszkában játszódik, a nagy aranyláz idején, amikor száz- és százezrek igyekeztek a fagyos északra a gyors meggazdagodás reményében. A kis csavargó (Charlie Chaplin) Alaszkába utazik, hogy kivegye részét az aranylázból. Miután a rossz időnek köszönhetően egy elhagyatott területen fekvő kunyhóban lyukad ki egy aranymosóval és egy szökött rabbal együtt, a csavargó egy aranylázban izzó városkában találja magát, ahol elhatározza, hogy feladja az arany utáni kutatást. Ezek után elvállalja egy másik aranymosó kunyhójának a felügyeletét, és beleszeret egy magányos kocsmáros lányba (Georgia Hale), de szerelmét nem viszonozza. Hamarosan feltartóztatja az aranymosó, akivel korábban találkozott. Közben ő amnéziás lett, és megkéri a csavargót, hogy találja meg az őt megillető aranyat. Egyes jelenetei örökre megmaradnak mindazok emlékezetében, akik valaha is látták. Például, amikor Charlie jóízűen elfogyasztja a cipőtalpat, a cipőfűzőt spagettiként, a szögeket szopogatni való csirkecsontként, vagy amikor szerelme, Georgia helyett egy cipóval táncol. A filmet Charles Chaplin írta és rendezte is. Érdekesség, hogy 1942-ben Chaplin újravágta a filmjét, melyhez új zenét íratott Max Terr zeneszerzővel.

Biciklitolvajok

A film a második világháborút követő években, külvárosi munkáskörnyezetben játszódik. Főhőse, Antonio Ricci szerencsésen munkához jut: plakátragasztó lehet, ha van hozzá kerékpárja. Feleségével, Mariával kiváltják a zálogházba adott kerékpárt, helyette beadják a család ágyneműjét. Hajnalban Antonio munkába áll, ám plakátragasztás közben kerékpárját ellopják. Ettől kezdve a sovány cselekmény a „biciklitolvajok” felkutatása körül forog. A rendőrségen Antonio Riccit közönyösen fogadják, tőlük nem sokat várhat; a szakszervezettől sem kap többet biztató szavaknál. Másnap kisfiával, Brunoval a szemetesek segítségét kéri, majd autón folytatja a keresést. Végül az utcán utoléri a tolvajt, ám a fiatalember tagad, a tömeg pedig a pártjára áll. A gyerek menti meg a helyzetet, rendőrért szalad. Antonio mégsem tesz feljelentést, mert a fenyegető tömeggel szemben egyedül marad, és mert amúgy sincs bizonyíték. Hazaküldi fiát, majd a stadion elől maga is ellop egy biciklit. Azonnal rajtakapják, de a visszafutó kisfiára tekintettel elengedik. A síró gyerekkel elindul hazafelé. A film Vittorio De Sica rendezése és talán legismertebb alkotása is egyben.

HTML Snippets Powered By : XYZScripts.com