Szerző: | | Egyéb
Johanna, azaz Jeanne d’Arc (Maria Falconetti) az egyházi törvényszék előtt áll. A küldetéséről faggatják, és ő válaszolgat, – a kérdéseket és a válaszokat az állandóan közbevágott feliratok közvetítik a nézőnek. Johanna nem tartja illetékesnek a bírákat, de kérését, hogy a pápa elé járulhasson, nem teljesítik. Ezután kihallgatói hamis levelet fogalmaznak, és a cellában felolvassák neki „a király levelét”, hogy valljon. Johanna azonban nem törik meg. A vallatás folytatódik; Johanna elmondja, hogy Isten egy nagy győzelem kivívásával fogja őt megszabadítani, és üdvözülni fog. Férfiruhát visel, így nem engedik misére, de női ruhát csak célja elérése után lenne hajlandó fölvenni.
Bírái szerint Johanna látomásait a sátán sugallta. A beismerő vallomást kínvallatással próbálják kikényszeríteni; a kínzóeszközök láttán Johanna elájul, de nem törik meg. Máglyahalállal fenyegetik; ha ezt vállalja, nem teljesítheti a küldetését. Kiviszik a temetőbe, ahol végül aláírja a beismerő vallomást, de cellájába visszatérve ráébred, hogy csak félelmében tette. Visszavonja vallomását, vállalja a máglyahalált. A keresztet magához szorítva lép föl a máglyára, a tüzet meggyújtják. A nép fellázad, de a lázadást a katonák letörik. A filmet a magyar származású Rudolph Máté fényképezte, a filmet pedig Carl Theodor Dreyer vágta, írta és rendezte is.
Szerző: | | filmek
A cselekmény az I. világháború idején játszódik. Egy német hadifogolytábor foglyai szokásos hétköznapjaikat élik. Lesik a háborús híreket, színielőadásra készülnek, alagutat ásnak a tervezett szökéshez. Köztük van Maréchal hadnagy (Jean Gabin), a munkásemberből lett pilóta és de Boëldieu (Pierre Fresnay) is, akiknek repülőgépét lelőtték. Boëldieu előkelő származása miatt kissé idegenkedik a vegyes összetételű társaságtól, de az alagútásásban ő is kénytelen részt venni. Mire az alagút elkészül, a szökés meghiúsul: másik táborba, egy régi vár falai közé szállítják őket. A sebesülése miatt nyakmerevítőt viselő halk szavú arisztokrata, von Rauffenstein táborparancsnok (Erich von Stroheim) udvarias beszélgetéseket folytat az ugyancsak arisztokrata Boëldieu-vel, miközben a három másik francia tiszt újabb szökési terveket sző. Boëldieu márki méltóságán alulinak tartja a szökést, de fogolytársainak segít. Mialatt az elképedt von Rauffenstein a várfalon furulyázgató Boëldieu-t próbálja rábeszélni és végül kénytelen lelőni, a többiek megszöknek. Maréchal és a sebesült Rosenthal (Marcel Dalio) – bécsi zsidó bankárcsalád fia – útközben összevesznek, ám Maréchal visszatér sebesült társáért, és egy német nő, Elsa (Dita Parlo) tanyáján együtt bújnak meg. Az asszony és Maréchal között szerelem szövődik, de a férfi nem maradhat sokáig. Végül a két szökevénynek sikerül átjutnia a határon.
Szerző: | | filmek
Erich von Stroheim először egy tíz óra hosszúságú filmet készített, majd ezt munkatársaival négy órára rövidítette. A producer közel két órára vágta össze, amit a rendező már nem ismert el sajátjának.
A történetben egy kedves lány, Trina (Zasu Pitts) egy jólelkű ám csúnya fogorvost, John McTeague-t (Gibson Gowland) meghódít, majd a házasság után megváltozik. Kapzsi lesz, elrejti férje pénzét. A fogorvos inni kezd, kénytelen ezért megalázkodni, majd megöli a nőt. Elmenekül az igazságszolgáltatás elől a kaliforniai Halál völgyébe, és ebben a sós sivatagban régi riválisával kerül össze, akit ugyancsak megöl, és végül víz hiányában annak dacára pusztul el, hogy már egy nagy rakás aranya van.
Stroheim filmje arról szól, hogy a pénz utáni hajszában hogyan bontakozik ki az emberi aljasság.
Érdekesség még, hogy Erich von Stroheim von Ruffenstein táborparancsnokot alakítja A nagy ábránd című klasszikusban. A film 1924-ben készült.
Szerző: | | Egyéb
A filmtörténeti klasszikus egy munkáscsaládról szól egy gyári sztrájk idején 1905-ben. Az anya kezdetben védené a családját a bajkeverőktől (az iszákos, részeges apa, Vlasev egy forradalomellenes szervezethez csatlakozik, a fiú, Pavel azonban a munkásmozgalmat támogatja), de később belátja, hogy fiának igaza van, és a felkelők oldalára áll. Mikor fiát a május 1-jei tüntetésen lelövik, az anya viszi tovább a zászlót, míg a cári katonalovak halálra tapossák.
Míg Eisenstein a tömegekre koncentrált, addig Pudovkin új, forradalmi montázstechnikájával az egyénre összpontosított.
Szerző: | | filmek
A film egy Charles Foster Kane (Orson Welles) nevű sajtómágnás történetét beszéli el. Kane-t anyja még gyerekkorában egy chicagói bank vezetőjének, Walther Thatchernek a gondjaira bízza egy aranybányáért cserében. Anyja cselekedetének eredeti okát nem lehet tudni, talán a legjobbat akarja fiának, de az is lehet, hogy egyszerűen nem szereti.
Kane 25 évesen megörökli szülei vagyonát, amiből később megveszi a The Inquirer című helyi lapot. Az egész országra kiterjedő sajtóbirodalmat hoz létre és feleségül veszi az elnök unokahúgát, ami által Amerika egyik legbefolyásosabb és leghíresebb embere válik belőle. Kormányzónak jelölteti magát, azonban sikeres politikai pályafutása kudarcba fullad, amikor az ellenzék leleplezi egy Susan nevű kóristalánnyal folytatott titkos szerelmi viszonyát. Kane elválik feleségétől, hogy elvehesse Susant, majd a Xanadu nevű, hatalmas palotájába költöznek, amelyet a sajtómágnás lassanként megtölt egyre nevetségesebbé váló gyűjtőszenvedélyének zsákmányaival. Hosszú, boldogtalan házasság után, második felesége elhagyja.
Kane magányosan, összetörten fejezi be életét. Halála előtti utolsó szava, a „rózsabimbó” lesz a film kulcsmotívuma. A filmet William Randolph Hearst sajtómogul életéről mintázták, aki hatalmas perrel fenyegetőzött, de a filmet végül mégis bemutatták. Orson Welles maga volt a főszereplő, valamint a forgatókönyvet és a rendezést is magára vállalta.
Szerző: | | filmek
A nagy balhé
Leírás:
Johnny Hooker (Robert Redford) és mentora, Luther Coleman (Robert Earl Jones) piti tolvajok az 1930-as évek Amerikájában, pontosabban Illionis állam Joliet nevű porfészkében, de most véletlenül nagy hal akad a horgukra. Még nem sejtik, hogy kiszemeltjük a chicagoi és new york-i elit legbefolyásosabb üzletemberének, Doyle Lonnegan-nek (Robert Shaw) dolgozik. 11.000 dollárt zsákmányolnak az ürgétől, majd Hooker egyetlen éjszaka alatt el is veszti a részét, mind a 3000 dollárját. Erről a helyi korrupt zsaru, Snyder hadnagy (Charles Durning) is fülest kap, azonnal elkapja Hookert és barátját, Erie-t (Jack Kehoe), és kisajtol a zsebesből 1000 dollárt, ami természetesen hamis pénz, hisz Hookernek egy vasa sem maradt. Persze a chicagoi nagyfőnököt is értesítik a rablásról, és embereit ráállítja Hookerre és bandájára. Az eredmény: Luthert, Johnny mentorát kidobják az ablakon. Elkeseredettségében és bosszúvágytól fűtve Hooker elmegy Chicagoba ahhoz az emberhez, akiről tanára mesélt, azaz Henry Gondorff-hoz (Paul Newman), aki a világon a kevesek közül az egyik, aki képes véghez vinni A nagy balhét. Egy kis vidámpark hátsó szobájában talál rá a nagymenőre, nem éppen a legjobbkor, ugyanis Gondorff részegen és horkolva az ágy és a fal között fekszik a földön. Miután kijózanodik a zuhany alatt, Hooker ráveszi, segítsen átverni Lonnegant. Gondorff belemegy, de előbb ki kell kupálnia Hookert, hogy jól nézzen ki. Borbélyhoz mennek, majd szépen begyűjtik a bulihoz a főbb embereket, mindegyikük egy orrsimítással nyugtázza, hogy benne vannak. Közben Hooker bebiztosítja bérelt lakását egy papírdarabbal, nehogy a kopók vagy Lonnegan emberei meglephessék, amikor hazaér.
A csapat “A drót” nevű átverést választja, mert Gondorff szerint azt a trükköt nem ismerheti senki, hisz 10 éve nem használják már. Lonnegan bepalizásának első állomása Lonnegan saját vonatkupéjában kerül sor. Ugyanis a hírhedt üzletember imád pókerezni, de csak válogatott emberekkel. De Lonnegant a kupéja felé tartva egy ügyes mozdulattal kizsebeli Billie (Eileen Brennan), Gondorff barátnője. Gondorff lefizeti a kalauzt, majd részegnek állítja be magát (a biztonság kedvéért egy üveg gin-t is visz magával, persze vízzel feltöltve), hogy könnyű prédának látszódjék a partiban. Miután könnyűszerrel nyer, Lonnegan nem találja a tárcáját, amit Gondorff nem hisz el, egy későbbi időpontban elküldi Hookert álnéven Lonneganhez. És itt sétál bele a kelepcébe a mágnás. Hooker Kellyként mutatkozik be, visszaadja az ellopott tárcát (amit Gondorff embere, Billie nyúlt le), és elhiteti a nagyfőnökkel, hogy átkarja venni Gondorff üzletét, de kezdőtőkére van szüksége, hogy ezt megléphesse, ehhez kell neki Lonnegan. Innentől a mágnás saját emberének tekinti Hookert.
Mindeközben Gondorff emberei berendeznek egy helyiséget egy álbukméker-irodává, és összeverbuválják a statisztákat, köztik Hooker régi haverját is, Erie-t. Hookert nagy erőkkel keresik Lonnegan emberei, persze a bankár nem tudja, hogy Hooker egyenlő Kellyvel, így hazaviszi saját autóján. Hazaérve Hookert majdnem elkapja Lonnegan két gorillája, Riley és Cole, csak a papírdarab menti meg a tolvaj életét, mivel az nincs a helyén.
Lonnegan dolga az lesz, hogy Hooker, azaz Kelly pénzével fogadjon Gondorrf irodájában egy telefonos füles alapján a megadott futamban a nyerő lóra. Az első alkalommal a Kék Angyal nevű lovat kell megtennie, és csupán 2000 dollárral, ez a próba. Ha ez sikerül, később egyre nagyobb összegekkel fogadhat. Lonnegan viszont nem nyugszik bele ilyen könnyen a szerencséjébe, kiszedi Kellyből az “igazat”: Kellynek van egy társa a belvárosban, aki a Western Uniont vezeti, és tőle futnak be a lóversenyek eredményei a fogadóirodákhoz. De pár perccel később továbbitja csak az eredményeket, így az alatt az idő alatt van ideje leadni telefonon a fülest, jelen esetben Lonnegannek. Közben Snyder hadnagy is feltűnik a színen, majdnem elkapja Hookert. Kisvártatva alakul a nagy finálé, Lonnegan 500.000 dollárt szeretne feltenni Gondorff irodájában, miközben Snyderre rászáll az FBI, történetesen Polk ügynök (Dana Elcar), aki Gondorffot akarja elkapni, de ehhez az kell, hogy Snyder hagyja békén Hookert még egy darabig. A következő próbafogadás során eljátszanak egy késést, mert Lonnegan 15.000 dollárt akar feltenni, amit, ha nyer, a szorzókkal együtt nem tudnának kifizetni. A bankár a fogadást megnyerte volna, hisz végighallgatja az irodában a futamot, és ez elég meggyőző érv számára, hogy legközelebb 500.000 dollárt tegyen fel a biztos tippre.
Egyik este folyamán Hooker a szokásos helyén vacsorázik, a pincérnővel kacérkodik, de az nem áll kötélnek. Viszont hazaérve Snyder hadnagy várja, aki elviszi az FBI-hoz, ahol is alkut ajánlanak Hookernek: segitsen elkapni Gondorffot, és mentességet kap. Persze Hooker nem áll kötélnek, mire Polk ügynök zsaroláshoz folyamodik. Ha nem segít, elkapják mentorának feleségét, Alva Colemant, és lesittelik őt is, akárcsak Hookert. Emiatt kénytelen belemenni az alkuba. Hooker, hogy enyhítse feldúltságát, becsenget a pincérnőhőz hazafelé menet, Lorettához. Aki beinvitálja, majd együtt töltik az éjszakát. Másnap, a nagy nap reggelén Hooker egyedül ébred az ágyban, a nő sehol. Közben mindenki nagyban készül: Gondorff felfegyverkezik egy revolverrel, Hooker pedig elmegy az étterembe, hátha ott a nő, de nincs szerencséje. Egy telefonfülkéből leadja a drótot az FBI-nak, majd egy sikátorban összetalálkozik a nővel. Ekkor Hooker háta mögül egy pisztolylövés végez a nővel, ezzel megmentve Hooker életét. A fickó, aki lelőtte a nőt, elmagyarázza az ifjú titánnak, hogy ő nem volt más, mint a hirhedt Loretta Salino, a bérgyilkos. A fickó, aki lelőtte pedig Gondorff embere. Így Hooker biztonságban megérkezik a fogadóirodába, mielőtt még Lonnegan odaérne. Megtörténik a fogadás, 4 az 1-hez arányban, Szerencsecsillag a ló neve, akit meg kellett tennie a mágnásnak. A zűr ott kezdődik, hogy Hooker, azaz Kelly partnere is ellátogat a nagy napon az bukmékerirodába, megnézni, minden simán megy-e. Ekkor derül ki, nem a nyerőre, hanem a befutóra kellett volna fogadnia Lonnegannek, mert a ló csak a második lesz. Ebből persze hatalmas perpatvar kerekedik, a bankár követeli vissza a pénzét, a kasszás természetesen nem adja, mire az FBI és Snyder berontanak, félbeszakítjva ezzel az eseményeket. Polk ügynök épp el akarná engedni Hookert, amiért az segített nekik, mire Gondorff hirtelen hátba lövi. A válasz nem marad el, Polk viszonzásként lelövi Gondorffot, Snyder, Lonnegan és az irodában tartózkodók döbbent szeme láttára. Snyder feladata kimenekíteni onnan a bankárt, ami meg is történik. Ezután jön a csavar, mindenki felnevet és a két tetszhalott is feltápászkodik a földről. Átverték Lonnegant, és sikerült megetetniük Snyder hadnagyot is, ráadásul 500.000 dollárral lettek gazdagabbak. De mint tudjuk, ez nem a pénztől szólt, hanem hogy megbosszúlják egy becsületes tolvaj, Luther Coleman halálát.
Szerző: | | filmek
Nincs kettő négy nélkül – olasz film
Brazília két leggazdagabb embere, akik amúgy unokatestvérek, komoly bajba kerülnek. A konkurencia el akarja tenni őket láb alól, ezért segítségre van szükségük, felbérelnek tehát egy ügynökséget New Yorkban, akik alteregókutatásra szakosodtak, hogy kerítsenek számukra 1-1 hasonmást egy hét erejéig. A két brazil unokatestvért Antonio Coimbra de la Coronilla y Azevedo-nak (Bud Spencer) és Bastiano Coimbra de la Coronilla y Azevedo-nak (Terence Hill) hívják.
Az ügynökség rá is bukkan Greg Wonderre (Bud Spencer), aki épp egy füstös lebujban épp a Mississippi Dream című számot adja elő szaxofonon, s kíséretét hű zenekara adja. Eliot Vance-t (Terence Hill) pedig sárkányrepülés közben bukkannak rá a szervezet emberei. Mindkettejüket 50.000 dolláros előleggel csábítják a főnökhöz, aki irodája előterében kicsit megváratja a két főhőst. Azok ketten szépen összeismerkednek ( “Más figurát is tudnak ezek a Fred Astaire-i lábak?” ), majd a főnök (akinek a fala tele van olyan hírességek és és alteregójuk fényképeivel, mint Margaret Thatcher, Ronald Reagan vagy II. János Pál Pápa) felvázolja nekik a tervet: két milliárdost kell helyettesíteniük, melyért cserébe 1 millió dollárt kapnak, és még egy felet, ha sikerül elintézni a konkurenciát.
A helycsere megtörténik, a hófehér Rolls-Royce pedig elszállítja őket a villába, ahol a teljes személyzet várja a két kuzent. Természetesen Ceffa, a szakácsnő Antonionál elsőbbséget élvez, bár hamar elmegy a jókedve, mikor kiderül, hogy míg Bastiano egy fejedelmi lakomát kap, addig neki diétáznia kell.
Az első találkozás a konkurenciával egy kikötői lokálban történik meg, bizonyos Tango, aki nagy kópé lehet, és az emberei pont azt az asztalt követelik maguknak, ahol főhőseink épp 8 adagnyi zöldbabos rizsüket próbálják elfogyasztani. Természetesen hamar bunyóba fullad a kellemes este, melyet végül a rendőrök érkezése zár le.
Tango már másnap megpróbál az életére törni a jámbor unokatestvéreknek a banánültetvényen, de mivel a Bastiano szerepében tetszelgő Eliot valójában kaszkadőr, karcolás nélkül megússzák a dolgot. Ezután Antoniot az agyturkásza, Dr. Eisenburg várja magánpraxisában, ahol kiderül, a jó doktor beépített ember, aki Antoniot hipnózissal próbál rávenni, hogy kifecsegje a titkait, de baszerencséjére Antonio az, aki kiszedi a professzorból, ki a közvetítő, aki a konkurenciával kapcsolatban áll.
Eközben Bastiano Donna Olympia Chavezzel találkozik a Nimfák tavánál, ahol is plátói kapcsolatuk szorosabbá válik.
Miután mindent túlélnek, Antonio és Bastiano alias Greg és Eliot a riói karneválon találnak rá Tango-ra, aki látszólag elfogja hőseinket, s másnak egy limuzinnal vinné őket a nagyfőnökhöz. Ám egy szerencsétlen kézjelzés Bastianotól, s a rendődök azonnal lekapcsolják a társaságot. Ezzel ezt a kalandot is megússzák, majd szó szerint átúsznak a gengszterfőnökhöz, aki egy szigeten tengeti életét. Tőle nem tudnak meg semmi használhatót, csak hogy a megbízó suttogva beszél.
Embereink a valódi unokatestvérekkel a San José-i ültetvényen találkoznak, ahol is lezárni készülnek az egyességüket, ám egy katonai helikopter megzavarja őket. Egy zsoldoskatonákból álló csapat akarja őket élve leszállítani a megbízónak, így természetesen elkezdődik a csihipuhi, melyből mind a két Bud Spencer és mind a két Terence Hill kiveszi a részét.
A fináléban kiderül, hogy a megbízó nem más, mint Donna Olympia Chavez, akit félrevezettek, ezért gyűlöli Antoniot (Bud Spencer), de minden rendbe jön egy heves csókpárbajt követően Bastiano és Olympia között.
Greg Wonder és Eliot Wance megkapják a jussukat és a Coimbrákat sem ölték meg!
Szerző: | | Egyéb
A történettudomány többségi álláspontja szerint III. András 1301. január 14-én bekövetkezett hirtelen halálával halt ki az Árpád-ház férfiága. Azok a vélekedések, amely szerint nem András, hanem elődje, IV. (Kun) László tekinthető az utolsó valódi Árpád-házból származó magyar királynak, egészen a 13. századig nyúlnak vissza.
Az Árpád-ház (Turul-dinasztia) a honfoglaló magyar törzsszövetség vezéréről elnevezett dinasztia. Árpád fejedelem leszármazottainak uralkodása idején került sor a magyar királyság megalapítására. A honfoglalást követően, körülbelül 900-tól Árpád eltűnik a forrásokból, a Kárpát-medence valós hatalmi viszonyai, a kialakuló fejedelemségek kiterjedése és jelentősége ismeretlenek. A honfoglalástól Gézáig terjedő időszak források hiányában gyakorlatilag teljesen ismeretlen. Árpád utódai közül a Géza által vezetett fejedelemség emelkedett ki a többi közül, amit a Géza-kori Tisza-vidéki terjeszkedés mutat a Géza-féle német felszerelésű hadsereg tagjainak normann-kardos temetkezéseivel.
Valószínűleg jelentősebb hatalmi központ volt még Somogyban, ahol egy másik Árpád-ág uralkodott. Ennek a családnak két utolsó tagja, Tar Szerénd és Koppány. Koppány és a többi fejedelem (Ajtony, Gyula) legyőzésével István biztosította az Árpád-ház uralmát a Kárpát-medencében, amelyet 1301-ig István nagybátyjának, Mihálynak leszármazottai kormányoztak.
Az uralkodóházak közül az Árpád-ház adta a legtöbb katolikus szentet.
Az évszázadok során – a kiterjedt házassági kapcsolatokkal rendelkező dinasztia – az Árpádok vére szinte valamennyi későbbi nagy európai dinasztia uralkodóiban is csörgedezett (Valois, Habsburg, Bourbon, Anjou, Jagello) úgy ahogyan a magyar arisztokrácia (Garayak, Cilleiek) tagjaiban is. Hasonlóképpen az Árpád-házi királyok mindig külföldi feleségei révén a magyar uralkodók génjeiben minden generációval egyre több nem-magyar, német, francia, olasz, orosz, lengyel, kun, görög és más elem jelent meg.
Az 1000–1301 közötti időszakot a dinasztiáról Árpád-kornak nevezzük.
Szerző: | | Egyéb
A hüllők több százmillió éve fejlődtek ki olyan kétéltűekből, amelyek szárazon és vízben egyaránt éltek. Tőlük eltérően a hüllőket durva pikkelyek borítják, tojásaiknak pedig héja van. Ezek az alkalmazkodások tették lehetővé, hogy elszakadjanak a víztől, és sokféle környezetben megélő változataik fejlődjenek ki. A ma élő hüllők 4 fő rendje: a Chelonia rend (teknősök), a Crocodylia rend (krokodilok, aligátorok, kajmánok, gaviál), a Rhynchocephalia rend (hidasgyíkok) és a Squamata rend (kígyók és gyíkok). Méretük és felépítésük különböző, de vannak közös tulajdonságaik is. Rendszerint a szárazföldön tartózkodnak, és gerincesek (csontvázuk és központi gerincoszlopuk van). Bőrük pikkelyes vagy hártya borítja, védve őket a ragadozóktól és a kemény földtől. A hüllők hidegvérűek, a nap és a földfelszín hője melegíti fel testüket.
A nőstény hüllők petéit a hímek belsőleg termékenyítik meg. A kétéltűeknél ez a testen kívül történik. A víz viszi a spermát a petékhez.
A tojás belső szerkezete: középső magzatburok, szikzacskó, peteburok.
Szerző: | | Egyéb
Alea iacta est (latin) – A kocka el van vetve. Állítólag Julius Caesar mondta, amikor átlépte a Rubicon folyót.
Aquila non captat muscas (latin) – A sas nem fog legyeket, vagyis bölcs ember nem foglalkozik apróságokkal.
Bis dat, qui cito dat (latin) – Kétszer ad, ki gyorsan ad, vagyis legyen gyors a segítség.
Carpe diem (latin) – Szakaszd le a napot, azaz használd jól, mert az élet rövid.
Cherchez la femme (francia) – Keresd az asszonyt, mint bűnös tettek előidézőjét. Dumas-tól származó idézet.
Chevalier de la triste figure (francia) – Búsképű lovag (Don Quijote gúnyneve) Olyan emberre mondják, aki úrnak szeretne látszani.
Cogito, ergo sum (latin) – Gondolkodom, tehát vagyok. Descartes filozófus tétele.
Dictum factum (latin) – Mondva, csinálva, vagyis úgy történt, ahogy mondták.
Divide et impera (latin) – Oszd meg és uralkodj. Állítólag XI. Lajos francia királytól származik a mondás, mely szerint a népet ellentétes pártokra kell szakítani, így könnyebb uralkodni felettük.
Dolce far ninente (olasz) – Édes semmittevés.
Dum spiro, spero – Amíg élek, remélek.
Ecce homo (latin) – Íme az ember. Pilátus szavai, amikor Jézust megmutatták a tömegnek töviskoronával a fején.
Errare humanum est. (latin) – Tévedni emberi dolog.
Et tu mi fili Brute? (latin) – Te is fiam, Brutus? Caesar szólt így nevelt fiához, amikor látta, hogy az életére tör.
Fiat lux! (latin) – Legyen világosság! Isten szavai a világ teremtésekor.
Fortuna caeca est (latin) – A szerencse vak.
Gaudeamus igitur (latin) – Örüljünk tehát. Régi diákdal beveztő szavai.
Historia est magistra vitae (latin) – A történelem az élet tanítómestere.
Homo homini lupus (latin) – Ember embernek fakasa, vagyis az ember a legnagyobb ellensége saját embertársának. Plautustól származó idézet.
Homo proponit, Deus disponit (latin) – Ember tervez, Isten végez.
Horribile dictu (latin) – Mondani is szörnyű.
In aeternum (latin) – Örökre.
In medias res. (latin) – A dolgok közepébe vágni, azaz rögtön a lényegre térni. Horatius: Ars poetica
In nuce (latin) – Dióhéjban, röviden.
La donna é mobile. (olasz) – Az asszony ingatag. Verdi: Rigolettó egyik áriájából származik.
L’art pour l’art (francia) – Művészet a művészetért, azaz ne évényesüljön benne más, csak a művészeti szempont.
L’état c’est moi (francia) Az állam én vagyok. Állítólag XIV Lajos mondta.
Margaritas ante porcos (latin) – Gyöngyöket sertések elé (ne szórjatok), vagyis tudatlan emberek előtt ne beszéljünk olyan dolgokról, amelyeket úgysem értenek meg.
Nemo est propheta in patria (latin) – Senki sem próféta a saját hazájában (Máté evangéliuma)
Nil novi sub sole (latin) – Nincs új a nap alatt.
Noblesse oblige (francia) – A nemesség kötelez.
Omnia vincit amor (latin) – A szerelem mindent legyőz. Vergilius-idézet.
Panem et circenses. (latin) – Kenyeret és cirkuszt.
Resquiescat in pace (latin) – Nyugodjék békében. Sírköveken gyakran használt felirat (R.I.P.)
Sinite parvulis venire ad me (latin) – Engedjétek hozzám jönni a kisdedeket. Jézus szavai.
Tabula rasa (latin). – Tiszta, üres lap. Átvitt értelemben a fennálló helyzet megszüntetése.
Vade in pace (latin) – Távozz békében. Gyóntató szavai feloldozás után.
Veni, vidi, vici (latin) Jöttem, láttam, győztem. Caesartól származik.
Verba volant, scripta manent (latin) – A szó elszáll, az írás megmarad.
Szerző: | | Egyéb
A Gellért-hegyről ránk kacsintó Szabadság-szobrot rengeteg legenda járja körül. Például az, hogy nem sokon múlott, hogy egy férfit ábrázoljon. Azt pedig, hogy a világűrt is megjárta a pálmaágas nőalak, nem csak mendemonda, hanem tény.
Majdnem férfi lett a Szabadság-szobor
A pletyka szerint a Szabadság-szobrot eredetileg Horthy Miklós fiáról, Istvánról mintázták volna, aki a második világháború idején Magyarország kormányzó helyettese és repülős főhadnagy volt. István gépe 1942-ben lezuhant, a fiatal pilóta pedig belehalt a sebesüléseibe. A szolgálat közben elhunyt Horthy István szobra 1944-re készült el. Magyarország német megszállása, valamint a főváros bombázása miatt azonban sosem állították fel az alkotást, így a legenda hamisnak bizonyult: a Szabadság-szobor nem Horthy Istvánt ábrázolja, sőt, ennek az ötlete még csak fel sem merült. A Gellért-hegyen magasodó mestermű elkészítésének az ötlete csak 1945-ben született meg, a város felé magasodó nőalak pedig Thuránszky Erzsébetet formálja.
A Szabadság-szobrot Kisfaludi Strobl Zsigmond készítette, aki egyébként három Horthy-szobrot is készített. A szobrász nevéhez fűződik még például a debreceni Tisza István, az egri Végvári vitézek szobrok is.
A Szabadság-szobor elkészítése miatt Strobl Sopronból utazott fel a fővárosba, ahol a Dózsa György és Thököly utca sarkán futott bele Thuránszky Erzsébetbe, akit, ahogy megpillantott, egyből fel is kérte, hogy álljon modellt a szoborhoz. A nő először szatírnak hitte a férfit (milyen megnyerő egyéniség lehetett a művész), ám amikor Strobl felfedte személyazonosságát, Erzsébet igent mondott a felkérésre. Onnan is látszik, hogy ez nem egy mai történet, mivel az apácazárdát nemrég elhagyó ifjú hölgy a munkáért nem kapott, és nem is kért pénzt.
A modellnek nemcsak a haját kellett levágatnia Strobl kedvéért, de míg a művész megformálta a szobrot, minden alkalommal több órán át a feje fölé kellett emelnie egy pálmaágat, miközben ventillátorral fújták rá a levegőt, hogy Strobl illusztrálni tudja, ahogy a magasban álló nő ruhájába belekap a szél.
Erzsébet, amikor éppen nem szobroknak állt modellt, a soproni szanatóriumban dolgozott röntgenasszisztensként, szerénységben, modellambíciók nélkül.
Magáról a Szabadság-szobor elkészítéséről 1945-ben döntött az országgyűlés, és két évvel később, 1947 áprilisában avatták fel. A politikai vezetés a második világháborúban meghalt szovjet katonák emlékére állíttatta a talapzattal együtt 40 méter magas szobrot. A fővárosi vezetés a Szabadság-szobrot eredetileg a Vár mögötti Horváth-kertbe szánta, ám a szovjeteknek nem tetszett a hely, mivel ott nem kapott volna elég figyelmet. Így került a Gellért-hegy tetejére, ahonnan nehéz lenne nem észrevenni a Duna-parton sétálgatva.
A Szabadság-szobrot a ’60-as és ’90-es években is felújították. Az utóbbi tatarozás alkalmával eltávolították a cirill betűs feliratokat és szovjet ideológiához fűződő domborműveket, lévén időközben egy rendszerváltás is történt. A köztudatban addig Felszabadítás-szoborként élő alkotást hasonló okokból mindenki Szabadság-szobornak kezdte el emlegetni.
A világűrt is meghódította
…és akkor a végére el is áruljuk a legizgalmasabb részletet: a Szabadság-szobor tényleg járt a világűrben! Igaz, természetesen csak egy kicsinyített változat formájában.
1980-ban az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan magával repítette az űrbe a Szabadság-szobor makettjét, így büszkén mondhatjuk el magunkról, hogy az ikonikus fővárosi szobrunk a turistáknak köszönhetően nemcsak nemzetközi ismertségre tett szert, de talán még a Hold is nagy rajongója a pálmaágas hölgynek.
Forrás: https://funzine.hu/2017/01/08/goodapest/tudtad-hogy-a-szabadsag-szobor-az-urben-is-jart/
Szerző: | | Egyéb
1. Ne látogass meg senkit bejelentés nélkül
Hacsak nincs valami nagyon jó indokod arra, hogy meglepetésszerűen beállíts valakihez, akkor mindenképpen telefonálj előtte. Képzeld csak magad a másik helyébe! Vasárnap délután éppen az ágyban fekszel zsíros hajjal, kinyúlt ruhában, amikor hirtelen megjelenik egy ismerős – kínos.
2. Ne rázogasd a vizes ernyőd
Nagy illetlenség, ha a vizes ernyődet úgy próbálod megszárítgatni, hogy őrült módjára rázni kezded. Inkább csukd össze és helyezd be egy neki kialakított tartóba, ott nyugodtan lecsöpöghet.
3. Csak bevásárláshoz használj műanyag szatyrokat
A boltok különféle márkajelzéseivel ellátott műanyag szatyrok nagyon praktikusak, ha bevásárolni mész, de munkába vagy egy baráti találkozóra, üzleti megbeszélésre ne vidd őket. Rendszeresíts egy vászon vagy valamilyen tartós anyagból készült szütyőt, táskát, és abban hordozd a dolgaidat.
4. Ne beszélj politikáról, vallásról, egészségről, pénzről, ha életedben először csevegsz valakivel
Ezek olyan tabutémák, amikről nem illik beszélni az első találkozáson, pláne akkor, ha nagy valószínűséggel csak felületes ismeretséget köttök. Remek példa erre egy nagy cég fogadása, ahol több száz munkatárs gyűlik össze. Nem szerencsés rögtön azzal indítanod, hogy rákérdezel, mi a vallása és kire szavazott a választáson.
5. Ha épp egy találkozón vagy, ne rakd ki a telefonodat az asztalra
Ha mégis megteszed, akkor azt jelzed a másiknak, hogy ő csak addig fontos, amíg meg nem csörren a telefonod, vagy nem üzen neked valaki. Természetesen, ha egy fontos hívást vársz, akkor érhető, hogy figyeled a készüléket, de ilyenkor mindig jelezd, mi a helyzet.
6. Ha belépsz valahova, neked kell először köszönnöd
Sokan úgy gondolják, hogy nem az újonnan érkezőnek, hanem a már ott lévőknek kell először köszönniük, pedig ez hatalmas tévedés. Te érkeztél utoljára, kvázi te vagy a betolakodó, neked kell nyitnod a többiek felé, neked kell üdvözölnöd őket.
7. Egy nő jelenlétében egy férfi csak akkor gyújthat cigarettára, ha előbb engedélyt kér tőle
Ezt nem is nagyon magyarázzuk: így illendő, és kész.
8. Ne használj túl sok parfümöt
Mindig mértékkel locsold magad! Ha még este is érzed magadon a parfümöd illatát, akkor a környezeted majdnem meghalt tőle napközben.
9. Ne fenekeddel, hanem az arcoddal fordulj a moziban, színházban, koncertteremben ülők felé
Ha araszolsz a székedhez a sorok között, mindig arccal szemben legyél az ülő emberekkel, ne a fenekedet mutasd nekik. Utóbbi borzasztóan nagy illetlenség.
10. A férfinak mindig a nő bal oldalán kell mennie
Kivételt képeznek a katonák, mert nekik készen kell állniuk arra, hogy szalutálhassanak, esetleg kardot/fegyvert rántsanak.
